Béldaganat – minden amit tudni kell

Magyaroroszágon az elmúlt évtizedek során megnégyszereződött béldaganattal(vastag-és végbélrák) diagnosztizáltak száma. Így a béldaganatok a leggyakrabban előforduló daganatos betegségek listáján már a második helyen áll! Évente 8 ezer új beteget regisztrálnak, és sajnos a halálozások száma is igen magas.

Ennél fogva érdemes tisztában lenni azzal, hogy kik a veszélyeztetettek, és milyen kockázatokkal néznek szembe azok akik nem végeznek rendszeres szűrővizsgálatot.

Tudta, hogy a béldaganatban (vastag- és végbélrák) elhunyt betegek akár 90 %-a megmenthető lett volna?!

A béldaganat sajnos különösen alattomosan támad. Sokáig a betegség tünetmentes, vagy ha vannak is tünetek, azok nem teljesen egyértelműek, így sokan összekeverik egyéb emésztőrendszeri betegségekkel és nem fordulnak orvoshoz. Gyakran csak akkor mutatkoznak az egyértelmű tünetek, amikor a béldaganat már előrehaladott állapotban van. Ilyenkor a túlélési esélyek jóval alacsonyabbak, mint a tünetmentes szakaszban diagnosztozált betegek esetében.
Egy időben észlelt és megfelelően kezelt béldaganat esetében a beteg túlélési esélyei 50-90% közé tehetők. Ezzel szemben a tünetes időszakban észlelt, előrehaladott béldaganattal diagnosztizált betegek gyógyulási esélyei 0-40% közé tehető.

A béldaganatban elhunyt betegek akár 90%-át meg lehetett volna menteni, ha időben észlelik a daganatot.  

Hogyan alakul ki?

A béldaganat kialakulásában több tényező is közrejátszik. Bizonyos százalékban genetikai tényezők, nagyobb arányban más betegségek játszanak közre, ám igazolható az összefüggés a túlzott zsír- és fehérjefogyasztás, a dohányzás, az elhízás és a béldaganatok kialakulása közt is.
A bélrendszer nyálkahártyájának sejtjei gyorsan cserélődnek (átlagosan 4-8 naponta). Ebben a sejtcserében olykor zavarok alakulnak ki, és bizonyos területen ezek a sejtek elszaporodnak, így polipok alakulnak ki. Ezekből a polipokból alakul ki a béldaganatok túlnyomó része.

A bélrendszer nyálkahártyájának sejtjei gyorsan cserélődnek (átlagosan 4-8 naponta). Ebben a sejtcserében olykor zavarok alakulnak ki, és bizonyos területen ezek a sejtek elszaporodnak, így polipok alakulnak ki. Ezekből a polipokból alakul ki a béldaganatok túlnyomó része.

Kik veszélyeztetettek?

A béldaganat(vastag- és végbélrák) Magyarországon a második leggyakoribb a rákos megbetegedések között.  Évente mintegy 8000 fővel nő a regisztráltak száma, de ennél sajnos jóval több azoknak száma, akik még nem tudnak a betegségről. A béldaganat nem válogat, férfiakat és nőket is veszélyeztet!

Korábban az idős, 60-80 év körüli férfiakra jelentett veszélyt a béldaganat, mára azonban a 40-50 éves korukban lévők között is egyre gyakoribb a béltáji daganat. Sőt, a 40 évnél fiatalabbak körében noha ritkábban, de szintén előfordul béldaganat. A veszélyeztetettek korábban főleg férfiak voltak, azonban manapság már a nők körében is egyre több esettel találkozunk.

A betegség bárkinél kialakulhat. A fent említett korosztály tagjai veszélyeztetettebbek, ám vannak olyan körülmények, melyek tovább növelik a béldaganat kialakulásának kockázatát.
Azoknál, akiknek a családjában előfordult béldaganatos megbetegedés, illetve akiknek volt már bélpolipja, vagy krónikus bélgyulladásban szenvednek, vagy diagnosztizáltam már korábban egyéb tumoros megbetegedést, még nagyobb eséllyel alakulhat ki ez a tumorfajta, így nekik kiemelten fontos a rendszeres (1-2 évente elvégzett) szűrővizsgálat.

Tünetek, figyelmeztető jelek

Sajnos mint írtuk a betegség nagyon sokáig tünetmentes, így ennél a betegségnél különösen fontos tünetek és a betegség gyanúja előtt is rendszeresen szűrővizsgálatot végezni!
A tünetek csak a béldaganat előrehaladott állapotában jelentkeznek, így ezen tünetek észlelése esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

• Véres széklet

• Hasi puffadás

• Székrekedés, hasmenés vagy ezek váltakozása

• Ceruzavékony széklet

• Erős székelési inger, amelyet nem követ székürítés

• Gyakori, görcsszerű hasi fájdalom

• Gyakori hányiger, teltségérzet, étvágytalanság

• Fáradékonyság, csökkent teljesítőképesség

• Nem szándékos fogyás

• Sápadtság

Miben segíthet a szűrővizsgálat?

A béldaganatok általában 5-10 év alatt fejlődnek ki, rendszeres szűrővizsgálattal (1-2 évente elvégzett vizsgálat) már a daganatfejlődés jóindulatú stádiumában észlelhetjük az elváltozást, tehát nagyon jó esélyünk van fellépni ellene.

A vizsgálattal nem csak a már kialakult béldaganatot  lehet nagy pontossággal kimutatni, hanem a bélrendszerben jelenlévő polipokat is. Ez azért lényeges, mert ezekből a bélpolipokból idővel rosszindulatú daganat alakulhat ki, így azok eltávolítása, még a betegség kialakulása előtt megtörténhet.

Előzze meg a bajt, és kerülje el a kényelmetlen beavatkozásokat!

A veszélyeztetettek számára a betegség minél korábbi diagnosztizálása, és a túlélési esélyek növelése érdekében ajánlott rendszeresen(1-2 évente) elvégezni a tesztet!
A béldaganat kiszűrésére eddig csak a kolonoszkópia, más néven vastagbéltükrözés adott lehetőséget. Sokan még a tünetek megjelenése utána sem veszik rá magukat egy ilyen körülményes, és fájdalmas beavatkozásra.
Ma már elkerülheti az ember a felesleges (negatív eredmény esetén), és kényelmetlen, sokak szerint fájdalmas beavatkozást az otthon elvégezhető tesztnek köszönhetően!
Beutaló, sorakozás, kényelmetlen szituációk nélkül, bármikor elvégezhető a teszt otthon, és nagy pontossággal mutatja ki az esetleges béldaganatot.