Mik a kialvatlanság veszélyei? – cukorbetegség, béldaganat… valóban?

A kialvatlanság egyre népszerűbb probléma Magyarországon, mely nem csak kényelmi problémákkal jár. A sok munka és egyéb elfoglaltságok sok esetben nem teszik lehetővé, hogy eleget aludjunk.

Valójában nem tulajdonítunk elég jelentőséget az alvásnak. Azt gondoljuk, hogy az alvásigény ellenszere egy erős fekete kávé reggel, de nem is járhatnánk messzebb az igazságtól.

A kialvatlanság veszélyei nem csak a hangulatingadozás, amiket a Garfield képregények megannyiszor megörökítettek, hanem megannyi más problémát is magába foglal az elégtelen alvásidő.

A kialvatlanság tehát nem csak a hangulatunkat fenyegeti, de a teljesítőképességünkre is negatív hatással van. Ez talán nem meglepő, de itt még mindig nem állunk meg. Egy finn kutatás egy több, mint 3700 embert vizsgáló kutatásában a kialvatlanság és az egészségügyi állapot összeüggését vizsgálta. Az az eredmény született, hogy a kialvatlanság az egészségünkre is nagy hatással van.

Számszerűen ez azt jelenti, hogy ha megszüntetnénk az alvási zavarokat (tehát nem lennénk kialvatlanok), akkor a munkahelyi betegnapok számát 30%-kal is csökkenthetnénk!
A tesztben egy átfogó csoporttal dolgoztak, tehát az életkor, nem, foglalkozás stb. szerint. A csoportot részletesen kifaggatták alvási szokásaikról, teljes egészségügyi felmérést végeztek rajtuk, mentális teljesítőképességüket megvizsgálták, majd összevetették a társadalombiztosítási adatokkal is az eredményeket.

A vizsgálat megállapította, hogy az álmatlanságban szenvedők átlagosan fél hónappal többet, 15 nappal többet betegek egy évben, mint azok, akik megfelelő mennyiséget alszanak. Ez azt jelenti, hogy a “jó alvók” átlagosan 5 betegnapot vesznek ki, míg a rossz alvók 20 napot betegeskednek évente.

Mennyit kéne aludni?

A kialvatlanság veszélyei közé tehát az egészségügyi kockázat is hozzátartozik. A legegészségesebbek naponta 7-8 órát alszanak. Ez tehát alátámasztja azt a megállapítást, hogy egy átlagos felnőtt számára 7 óra 40 perc az ideális alvási idő naponta.

Ha a kialvatlanság veszélyei a téma, akkor nem mehetünk el amellett sem, hogy milyen fizikai, szellemi teljesítményt tudunk nyújtani akkor, ha kialudtuk magunkat és akkor, ha nem. A megfelelő alvás hatására mind a szellemi, mint a fizikai teljesítőképességünk megnő, ezért a munkahelyünkön és az éltet többi területén is jobban tudunk teljesíteni. Ez hosszabb távon kiegyensúlyozottabb élethez, jobb munkához, magasabb fizetéshez vezethet.
Ha pedig nem alkalmazotti viszonyban, hanem vállalkozóként dolgozunk, akkor pedig már rövid távon érezteti hatását a teljesítőképességünk magasabb, vagy alacsonyabb mértéke.

Miért alszunk keveset?

A kevés alvás lehet rossz szokás is, például este még megnézzük a késői filmet, másnap pedig korán kelünk. Lehet, hogy stressz áll a háttérben, de lehet, hogy más egészségügyi problémánk van.

Minden esetre a kevés alvás lehet tünet és ok is az rosszabb egészségi állapotunk szempontjából. Sajnos a kialvatlanság problémáját nem az oldja meg, hogy szombaton délig ki sem bújunk a takaró alól, vagy literszámra isszuk a kávét, energiaitalt, fekete teát. Ez csak abban “segít”, hogy egyébként is kimerült szervezetünket felpörgeti és további energiákat követel tőle.
A szervezetünk túlhajtása pedig komoly egészégkárosító hatással lehet. Szív és érrendszeri problémákat okozhat, korai öregedéssel járhat, sőt, a szellemi leépülés és az elhízás is szerepel a kialvatlanság kockázatai között.

A legtöbben csak legyintenek erre, hiszen ha csak fél százalékkal nő egy veszély kialakulásának a lehetősége, a reklámokban már akkor riogatnak minket. Azonban itt nagyobb a kockázat. Például egy 2012-es kutatás megállapította, hogy azok között, akik 6 óránál rendszeresen kevesebbet alszanak, azok négyszer nagyobb eséllyel kapnak agyvérzést.

A kialvatlanság hatására való elhízás pedig nem azt jelenti, hogy többet nassolunk éjszaka, hanem hormonális változásra vezethető vissza az elhízás. Ugyanis a kialvatlanság hatására megnő a ghrelin hormon, míg a leptin csökken. Ennek pedig az az eredménye, hogy a szükségesnél több tápanyagot kíván a szervezet. Azok között pedig, akik már fiatal éveikben keveset alszanak, jóval gyakrabban előfordul az inzulinrezisztencia, ami később könnyen cukorbetegséghez vezethet.

Kialvatlanság és béldaganat?

A kutatások azt is alátámasztották, hogy a daganatos megbetegedések is a kialvatlanság kockázatai közé tartoznak. E szerint azok a felnőttek, akik 6 óránál kevesebbet alszanak, nagyságrendekkel nagyobb veszélynek vannak kitéve ezeknek a betegségeknek, mint azok, akik 7-8 órát alszanak.

Egy 2010-es vizsgálat során 1240 főt vizsgáltak egészségügyi szempontból. A vizsgáltak közül 338-an szenvedtek béldaganatban. Mint az a vizsgálat során kiderült, a daganatban szenvedők szinte mindegyike a szükségesnél kevesebbet alszik.
A szívbetegségeket írtuk már korábban. Egy másik kutatás azt állapította meg, hogy a kialvatlanság során 48%-kal megnő a szívbetegségek előfordulásának esélye is.

Mit tegyünk, ha mi is keveset alszunk?

Az alváshiány tüneteihez könnyen hozzászokunk, csak azt hisszük, hogy “mi olyan típusok vagyunk, akik keveset alszanak”, vagy “mi a nehezen ébredők közé tartozunk”. De ezek intő jelek lehetnek. Ha természetesnek vesszük a kevés alvásidőt, akkor először is forduljunk orvoshoz és vegyünk részt egészségügyi szűrésen. Egy teljes kivizsgálás során könnyen kiderül, hogy nincs-e olyan rejtett problémánk, melynek a tünete egyelőre nem érzékelhető számunkra, de a jövőben komolyan kockáztatja-e egészségünket.

A kevés alvás problémáját természetesen nem oldja meg egy szűrővizsgálat, de az egészségünk szempontjából hatalmas jelentőséggel bír. Az alvásunkat pedig egy kis fegyelemmel és motivációval könnyen tudjuk javítani. De talán elég motivációt szolgáltat a fenti kutatások tanulsága: cukorbetegség, béldaganat, agyvérzés, szívproblémák, szellemi leépülés stb.

Ön is aggódik egészségéért? Vegyen részt átfogó szűrővizsgálaton és derítse ki, hogy kell-e aggódnia!