A stresszes hétköznapokon egyre több embernél jelentkezik szorongás vagy pánikroham. Habár ezek alapvetően mentális betegségek, hosszútávon súlyos testi vagy fizikai szövődményeik is lehetnek, és kiváltképpen veszélyesek a szívre.
A pánikbetegség egy szorongással járó pszichés zavar, amelynek rokonbetegsége az általános szorongás, a fóbia és a poszttraumatikus stressz. A szorongás és a pánikbetegség között az a különbség, hogy amíg a szorongás egy lehúzó, görcsös félelem, utóbbi pánikrohamokban nyilvánul meg, amikor is a beteg intenzív félelmet él át, nem tudja, mi történik vele, ezért néha összekeverik a szívinfarktussal is. Utóbbival közös bennük, hogy mindkettő bárhol, bármikor kialakulhat, legyen szó egyedüllétről, társaságról, privát vagy nyilvános helyszínről. Azonban amíg az infarktusnál először jelentkeznek a szívpanaszok, aztán a félelem, a pánikbetegségnél a szorongás és a félelem lesz annyira erős, hogy az már a szívet is nyugtalanítja.
A pánikbetegség tünete, kialakulása
A pánikbetegség tünetei között van:
elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet,
menekülési késztetés
indokolatlan halálfélelem
szapora szívverés
pirosság
szédülés
émelygés
hidegrázás
hőhullámok
hasi és mellkasi (görcsös) fájdalom
gyengeség
Fontos leszögezni, hogy a pánikbetegségben szenvedő emberek nem beszámíthatatlan, sokak által őrültnek titulált személyek, és ez nem is idegrendszeri zavar. A pánikbetegség abból következtethető, hogy az agy különböző részei az egyes élethelyzetekre másképp kívánnak reagálni, a különböző érzetek ellentéte pedig szorongást, pánikot, félelmet okoz. A pánikbetegek ugyanolyan értelmes, okos emberek, és legtöbbjük elmondása alapján pont az a kettősség a legrosszabb, hogy egyfelől tudják, hogy amitől félnek, nem valós, az ösztönös pánikon mégis képtelenek ép ésszel úrrá lenni. Mindez pedig nem is feltétlenül az olyan trauma esetén következik be, mint egy baleset vagy egy halálesetről való értesülés – a pánikbetegségre hajlamosaknál bármilyen hétköznapi szituáció kiválthatja.
Ami a pánikbetegséget megkülönbözteti a hagyományos értelemben vett betegségektől, az az, hogy itt nem tünetek, hanem gondolatok alakítják ki a problémát. A pánikbeteg emberek fejében néha olyan irracionális, nem tényszerű, sötét gondolatok ébrednek, amik eltorzítják a valóságot, például hirtelen elkezdenek rettegni egy hétköznapi szituációban bekövetkezendő legrosszabb esettől (például attól, hogy az utcán sétálva egyszer csak felhajt a járdára egy autó, és halálra gázolja őket). Fontos azonban leszögezni, hogy bár az érintettek sokat szenvednek ettől a betegségtől, környezetükre emiatt még egyáltalán nem veszélyesek.
A szívbetegségek és a pánikrohamok kapcsolata
2007-ben kiadtak egy tanulmányt, amely megállapította, hogy az idősebb nők esetében a pánikroham és a pánikbetegség növeli a szívroham és a stroke kockázatát. Amerikában több mint 3000, 51 és 83 év közötti nőt vizsgáltak meg három éven keresztül, az eredmény pedig magáért beszél. A kutatás szerint azok, akik legalább egyszer átéltek pánikrohamot, négyszer nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot vagy stroke-ot, és kétszer akkora eséllyel haltak bele ebbe. A pánikroham emellett további keringési zavarokat is eredményez, például magas vérnyomást.
A pánikbetegség leküzdése
Fontos, hogy a pánikbetegek felkészüljenek az esetleges rohamokra. A legegyszerűbb előre begyakorolni egy hatásos légzőgyakorlatot, ugyanis pánikrohamkor kapkodó légzés jelentkezik, amivel több szén-dioxidot fúj ki az ember, ami csak ráerősít a szívdobogásra, a szédülésre és szúrásszerű fájdalmakat okoz. Ilyenkor a lényeg, hogy egyenletesen tartsuk bent a levegőt több ideig. Az ütemes légzés így lehet hatásos: belégzés (1, 2, 3, 4), benntartás (1, 2, 3, 4), kifújás (1, 2, 3, 4, 5, 6). Nehéz ilyenkor koncentrálni, de nagyon hatásos, ha sikerül, az pedig egyenesen kiváló, ha mindezt másfél-két percig is sikerül tartani. A nyugtató hatás mellett azért is fontos az ütemezett légzés, mert az összpontosítás eltereli a figyelmet a rossz, pánikot keltő gondolatokról.
A légzőgyakorlat azonban csak egy pillanatnyi segítséget nyújtanak, a pánikrohamot lehet vele csillapítani, de a hosszútávú pánikbetegséget nem. Szükség esetén nem kínos szakember segítségét kérni, és tudatosítani, hogy attól, mert nincsenek klasszikus, betegségre utaló tünetei, bizony ez egy komoly probléma, amely nem mellesleg a test motorjára, a szívre is nagyon veszélyes.
Ha Önnek is fontos egészsége, vegyen részt rendszeres szív és érrendszeri vagy átfogó egészségügyi szűrővizsgálaton!