Idén nyáron is készülhetünk hőségriadóra. A kardiológusok már tudják, hogy ez mit jelent: riasztásokat, sürgősségi ellátásokat, tumultust a kardiológián.

Mit tegyünk, hogy ne kerüljünk bajba?

A Magyar Kardiológusok Társasága idén is tájékoztat minket, hogy hogyan kezeljük a melegfrontot. Magyarországon immár rendszeres, hogy 30 fok feletti nappali hőmérséklettel kell számolnunk nyáron, azonban szervezetünk ehhez csak nehezen tud hozzászokni.

Az egészséges emberek még csak-csak átvészelik, de a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők nagyon megszenvedik a hőségriadókat.

Hőségriadó

A hőségriadót a tiszti főorvos rendeli el. Három fokozatot különböztetünk meg. Az első fokozat az egészségesek számára még nem okoz problémát, azonban a szívproblémával küzdőket már ez is kínozhatja.

A harmadik fokozatnál pedig már a legszívósabbak is érezhetően szenvednek. A hőségriadó idején kiemelt gondot fordítsunk egészségünkre: kerüljük a magas fizikai teljesítményt, ne tartózkodjunk sokáig a tűző napon, igyunk folyamatosan vizet és hűvösebb helyen tartózkodjunk.

A hűtést megoldhatjuk légkondicionálóval is (ha azt évente tisztítjuk, mert a benne lévő pangó víz veszélyes baktériumokakt tartalmazhat), de akár ventillátorral is mozgathatjuk a levegőt.

A hőségriadó fokozatai

I. fok: abban az esetben lép életbe, ha egy napig a napi középhőmérséklet (nappali és éjszakai együttesen) eléri, vagy meghaladja a 25 C fokot.
(Például napközben órákon át 33 fok van, éjjel pedig 21-ig süllyed csak)

II. fok: amennyiben a középhőmérséklet előreláthatóan 3 egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 25 C fokot.

III: fok: akkor lép életbe, amikor 3 egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 C fokot a napi középhőmérséklet.

Mit tanácsol a kardiológus?

Mivel a hőség miatt a perifériás erek kitágulnak, ezért a megszokottnál is sokkal jobban terhelve van szívünk. Ekkor gyakori a rosszullét, gyengeség, ájulás, vérnyomás-ingadozás és sajnos jelentősen megemelkedik az infarktusok száma. Számolhatunk ödémával és trombózissal is.

A Magyar Kardiológusok Közleménye felhívja rá a figyelmet, hogy az erős verejtékezés már önmagában is terheli a szívünket.

„Egyfelől az extrém meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk, hőguta a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan „megfőnek”, ez pedig akár infarktusszerű tüneteket is okozhat az egyéb súlyos tünetek mellett.” adta hírül dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

Ennek még semmi köze a szívhez, – folytatja Dr. Becker Dávid- hiszen a nagy hőség idején a testünk hőháztartása felborul. Már ez is elég a tragédiához.

A magas hőmérséklet miatt az erek kitágulnak, emiatt a vérnyomás leesik. Ez csak első hallásra jöhet jól a magas vérnyomásban szenvedőknél, de ez nem így van: ugyanis ilyen esetben a szívünk még jobban meg van terhelve, hiszen a tágabb ereken keresztül több vért kell mozgatni.

A szív- és érrendszeri problémákban küzdők gyakran veseproblémával is találkoznak. A hőségriadó idején a vízháztartásunk is felborulhat, ami a veseproblémásoknak nagy veszélyt jelent, hiszen a vízhajtók szedése mellett nagy esélyük van, hogy kiszáradjanak.

Az elvesztett folyadék rendszeres és megfelelő pótlása ezért fontos, hiszen akár úgy is súlyosan kiszáradhatunk, hogy eleinte ez semmilyen látványos tünettel nem jár. A szívbetegekre nem csak a veseprobléma jelent veszélyt, hanem az érelmeszesedés is. Ilyenkor a szívnek szűkebb ereken át kell szállítani a vérünket.

Ezt a feladatot szívünk bizonyos mértékig el tudja látni, de nem a végsőkig. Nyáron a szervezetünk nagy megterhelésnek van kitéve, ezért nagy szüksége van oxigénre (amit a vér szállít). Az agyunk ezért küldi az üzenetet a szív számára, hogy “több oxigénre van szüksége a szervezetnek”. A szív ezt megpróbálja teljesíteni, de egy szint felett nem képes nagyobb teljesítményre, úgy pedig főleg nem, ha az érelmeszesedés miatt az ereink kevésbé átjárhatóak.

Hogyan szedjünk gyógyszert kánikula idején?

A kardiológus megemlíti azt is, hogy a gyógyszereink szedése során se kövessük a rutint. Mivel a kánikula idején csökken a vérnyomás, vagy éppen ingadozik, ez megváltoztathatja a gyógyszerek hatását is. Nagyon fontos, hogy erről beszéljünk orvosunkkal, hogy szükséges-e változtatnunk az adagunkon.

(FIGYELEM! Soha ne mi magunk döntsünk a gyógyszerek adagjának növeléséről, csökkentéséről, vagy esetleges elhagyásáról – akkor sem, ha nincs panaszunk. Minden esetben orvosunkkal konzultáljunk, aki az állapotunk ismeretében felelős döntést tud hozni).

Sportolás a hőségriadó idején – mit mond a kardiológus?

Az egészséges és a szívbeteg emberek számára egyaránt fontos a rendszeres testmozgás. A különbség az, hogy a szívproblémával küzdők kiemelten figyeljék, hogy milyen terhelést bír el szervezetük.

Kánikula idején könnyű túlzásba esni, mert ilyenkor jóval alacsonyabb teljesítmény is alaposan megterheli szervezetünket. A kardiológus azt mondja, hogy “csak annyit, amennyi ‘sportosan’ jólesik, vagyis a szívbetegeknek tartózkodni kell az extrém megterheléstől”.

Testmozgás során mindig ügyeljünk a folyadékpótlásra, nagy hőség idején azonban ez nem tanács, hanem kötelező utasítás. Ilyenkor nem csak vizet vesztünk, hanem elektrolitokat is (nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid). Ezért ne csak az elveszített vizet pótoljuk, hanem az egyéb elvesztett anyagokat is.

Nem csak a hő a veszélyes, hanem a sugárzás is

A sportolás során nem csak a nagy hőség jelenthet problémát, de a napsugárzás is. Örök szabály, hogy 11-15 óra között maradjunk árnyékban, mert a káros sugarak ebben az időszakban a legerősebbek. A napsugárzás káros hatása rengeteg más problémát is okozhat szervezetünk, főleg bőrünk számára. A vízben való tartózkodás és a biciklizés is becsapós lehet.

A vízben sokszor nem érezzük a nagy hőséget és a káros sugarakat, kerékpározás közben pedig a menetszél hűsít minket, ezért hajlamosak vagyunk órákon át fedetlen bőrrel tekerni. Ennek nagyon súlyos leégés lehet a vége.

(FIGYELEM! Babákat, kisgyerekeket még ennél is jobban óvjunk a naptól. Ők jobban ki vannak téve a napsugárzás veszélyeinek. A napfényből kinyert D-vitaminhoz nem csak tűző napon jutnak hozzá a gyerekek, hanem szórt napfényben is.)

Tanácsaink betegek és egészségesek részére:

• Kánikula idején a déli és kora délutáni órákat lehetőleg fedett helyen töltsük.

• Kerüljük a közvetlen, erős napsugárzást – amennyiben szükséges, vegyünk kalapot, használjunk naptejet.

• Lehetőség szerint zuhanyozzunk naponta többször langyos, hűvös vízben.

• Szellőztessünk éjjel, nappal pedig sötétítsünk el, csukjuk az ablakot.

• Ne együnk túl nehezet, zsírosat, fűszereset – próbáljuk meg étkezéseink során kevesebbet enni, de többször elosztva.

• Ha úgy érezzük, szervezetünk túlhevült, húzódjunk hűvös helyre, amíg jobban nem leszünk (légkondicionált bevásárlóközpont, alagsor, pince).

• Ne fogyasszunk vízhajtó hatású, vagy koffeint tartalmazó italokat.

• Fogyasszunk rendszeresen vizet, ne várjuk meg, hogy szomjasak legyünk.

A kánikula mindenkit megvisel, de egyesek komolyabb egészségügyi kockázatnak teszik ki magukat, ha nem figyelünk kellő módon a biztonságunkra és szervezetünk üzeneteire.

Ha úgy érezzük, hogy az átlagosnál jobban megvisel minket a hőség, akkor viszont ne csak a vízivásra és az árnyékos helyekre gondoljunk, hanem talán egészségügyi probléma áll a háttérben: jobban tesszük, ha részt veszünk egy szív és érrendszeri szűrővizsgálaton!

Érdeklik a részeletek?